Novák Katalin államfő szombati lemondása után egyelőre még csak találgatni lehet, hogy ki költözhet majd be a Sándor-palotába. A legesélyesebbek között emlegetik Navracsics Tibor nevét, aki jelenleg a területfejlesztési miniszter Magyarországon. A politikust az atv.hu kérdezte a jövőről.
Mégsem blokkolja a cseh kormány az Európai Unió szankciós tervezetét, mellyel radikális izraeli telepeseket büntetnének meg ciszjordániai palesztinokkal szembeni erőszak miatt – írja a Politico. A magyar kormány tehát valószínűleg egyedül marad majd az újabb szankciós kör ellenzésében.
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Az EU-tagállamok vezetői csütörtök délelőtt egy kulcsfontosságú csúcstalálkozóra gyűlnek össze ismét, hogy foglalkozzanak az Ukrajnának nyújtott segélyek és a közös költségvetés módosításának ügyével. Magyarország és a 26 másik vezető között érezhető a növekvő feszültség, számos diplomata frusztrációját fejezte ki Orbán Viktor egyedüli szembenállása miatt. A magyar miniszterelnök nem is vett részt a többi tagországi potentáttal a szerda esti informális vacsorán.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
A belga elnökség értékeli a Next Generation EU közös hitelfelvételi programot, az erről szóló jelentés pedig áprilisra készülhet el. Emiatt fellángolhat a vita arról, hogy az uniós hadiipar és Ukrajna támogatásának finanszírozására új kötvénykibocsátást hajtsanak végre. A magyar kormány már régen ellenzi a javaslatot.
Ázsia megállíthatatlanul emelkedik, és ebben az új világgazdasági rendszerben óriási lehetőséget látunk Magyarország számára - hangsúlyozta Orbán Viktor, miután Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnökkel tartott találkozón a két ország képviselői több megállapodást is aláírtak a Karmelita kolostorban.
A magyar források mindaddig zárolva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentett ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az elmúlt időszakban a képviselők többször is követelték, hogy a Bizottság ne fizessen Magyarországnak a befagyasztott kohéziós forrásokból, valamint a helyreállítási alapból. Von der Leyen szerint csak az igazságügyi reform miatt feloldott 10,2 milliárd euróhoz férhet hozzá Magyarország, és ez addig így is maradhat, amíg a kormány nem tesz megfelelő lépéseket. Az EB-elnök szerint most egy egységes EU-ra van szükség, valamint bízik abban, hogy megállapodás születik Ukrajna támogatásáról.
A VSquare oknyomozó portál értesülése szerint Magyarország a BYD elektromos járműveinek beszerzését támogatná uniós pénzből. A kormány 240 millió eurót kért a REPowerEU forrásból, amelyet elektromos-autóvásárlási támogatásra fordítanak majd, ez pedig a BYD-t hozhatja helyzetbe. Brüsszel a kifizetések előtt nem vizsgálja a programot, de később fájdalmas kereskedelmi lépéseket tehetnek.
A soros EU-elnökséget átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök a Politicónak adott interjújában szorgalmazta, hogy növeljék az Európai Unió saját bevételeit, azzal érvelve, hogy az államszövetségnek a globális kihívások kezeléséhez több pénzügyi forrásra van szüksége. Ez a nyilatkozat alig néhány héttel azután hangzott el, hogy a tagországok nem tudtak egyhangúlag elköteleződni a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása mellett, mivel azt a magyar kormány egyedüli tagállamként megvétózta. A költségvetési reformot még az előtt átvernék az EU-n, hogy Magyarország venné át a soros elnökséget.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Orbán Viktor elmondása szerint nem akarja kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, épp ellenkezőleg: el akarja foglalni azt, hogy úgy tudja az EU-t átalakítani, hogy az visszatérjen eredeti elveihez. A miniszterelnök emellett arról is beszélt, hogy miért nem támogatja Ukrajna EU-s tagságát.
A napokban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta Kövér László házelnöknek a kormány törvényalkotási programját. Ebből már kiderül, hogy a kormány továbbra is folytatja a korai költségvetés elfogadásának gyakorlatát.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Kedd este az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához. Azonban egyelőre a kormány nem hirdette ki a jogszabályt, pedig az Európai Bizottság gyorsan lépne, még az EU-csúcs előtt. A Portfolio úgy tudja, hogy akár már szerda feloldhatják a kifizetéstilalmat. Ezzel együtt is elhúzódó csúcstalálkozóra számítanak, mégha tegnap a magyar kormány már a pénzekhez is kötötte, hogy támogassa az Ukrajna ügyében hozandó döntéseket.
Egyre nagyobb vitákat generál az Európai Unióban, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a szervezethez. Most egy friss közvélemény-kutatáson a lakosságot kérdezték a véleményükről – számolt be a The Guardian.
Az Európai Unió diplomatái több technikai javaslaton dolgoznak, hogy megkerüljék az összes Ukrajnával kapcsolatos ügyben vétót belengető magyar kormányt. Az egyik terv az, hogy a közös EU-s költségvetésen kívül sürgősségi finanszírozást biztosítsanak Ukrajnának. A hétfői külügyminiszteri találkozón aktívan próbálták meggyőzni Szijjártó Pétert, hogy ne blokkolja a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítását, valamint 50 milliárd eurónyi pénzügyi segély folyósítását, de a hírek szerint nem jutottak dűlőre.
Az amerikai szenátus előtt van már egy határozattervezet, amelyben Washington sürgeti az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamait, hogy az elfogadott védelmi terveiket minél gyorsabban hajtsák végre, valamint biztosítsanak azokra elegendő forrásokat az érintett kormányok. A washingtoni lépés egy egész bekezdést szentel a svéd NATO-csatlakozás blokkolásával kapcsolatban, nyomást helyezve ezzel a magyar és a török vezetésre is.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Magyarországnak a meglévő állami támogatási programok kiigazítására irányuló javaslataihoz, amelyek célja a gazdaság támogatása az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarok orvoslására. Emellett Brüsszel rábólintott az Exim által folyósított vállalati energiaügyi ártámogatások folytatására is.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Megvédte a testőröket.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
